Fontos időpontok

 

kereszt.JPG

scan10006.BMP

Elérhetőségek

Facebook oldal

pilisszentkeresztplebania@gmail.com

 

Zoltán atya mobil száma:

20 595 9854

SAM_4624.JPG

Naptár

november 2018
Hét Ked Sze Csü Pén Szo Vas
<<  < Archív
1 2 3 4
5 6 7 8 9 10 11
12 13 14 15 16 17 18
19 20 21 22 23 24 25
26 27 28 29 30

 

 

Pilisszentkereszt - Ciszterci apátság

2013.12.12. 20:51 PSZTK.DK.

A pilisi ciszterci apátság

  

  

   A pilisi, Szűz Mária tiszteletére emelt ciszterci apátság maradványai a Pilist és a Visegrád-Szentendrei Hegységet elválasztó törésvonal kiöblösödésében, a névadó Pilis-hegy (755,5 m) lábánál fekszenek. Helyét, mint a középkori ciszterci monostorokét általában, településektől távol fekvő, erdős területen jelölték ki, folyóvíz és egykor bő vizű karsztforrások közelében, a völgysíkból kiemelkedő magas teraszlépcsőn, melynek kedvező település-földrajzi adottságait már az őskor embere is felismerte. E régi korok emlékeit az 1967–1982 között végzett nagy régészeti ásatások (Gerevich László), illetve az utóbbi években folyt terepkutatások tárták fel.

 


    Az 1184-ben alapított Pilisi apátság története számos ponton kapcsolódik a magyar történelemhez. Az alapító III. Béla, az egyik legjelentősebb Árpád-házi uralkodó nemcsak Magyarországon, hanem egész Európában a legkimagaslóbb pártfogója volt a cisztercieknek. Pilisre a franciaországi Acey-ból hívott szerzeteseket és építőmestereket, akik az Acey-ben ma is középkori állapotában megcsodálható templommal teljesen megegyezőt építettek az új helyen. A templom 60 méter körüli külső hosszúságú, háromhajós, keleten egyenes záródású főszentéllyel és a kereszthajóból nyíló, hasonló kiképzésű két-két mellékszentéllyel ellátott épület volt. A kerengő a templom munkáival párhuzamosan, a 13. század első évtizedeiben épült. Bordás keresztboltozatait falpillérkötegek hordozták, amelyeket változatosan díszített fejezetcsoportokkal láttak el.

 

   II. András magyar király első felesége – IV. Béla király és Szent Erzsébet édesanyja – Gertrúd 1213-ban a pilisi erdőben merénylet áldozata lett, majd a Pilisi apátság templomában temették el. Valószínűsíthető, hogy síremlékét Erzsébet és férje, Lajos türingiai őrgróf rendelték, és magyarországi látogatásukkor – 1222-ben – Erzsébet felkereste édesanyja sírját.
A pilisszentkereszti ciszterci monostor feltárása hazánkban egyedülállóan szép kőfaragásokat hozott napvilágra. A déli kerengőszárnyból nyíló nyolcszögű kútház a 13. századi magyarországi művészet legnagyobb kútépítménye volt. Valószínűsíthető, hogy az egykori káptalanteremben feltárt lovagsír Robert de Courtenay egykori bizánci császár nyughelye. Pilis ciszterci monostorát a mohácsi vész után Budát is kifosztó törökök rabolták ki és rombolták le. Köveit az évszázadok alatt elhordták, csak a földben lévő alapok és lehullott kődíszítések maradtak meg.

 

 

   Az uralkodói temetkezőhelyet is magában rejtő romterület ma az egyetlen teljes egészében feltárt nagy középkori szerzetesi épület Magyarországon, amely a monasztikus élet teljes építészeti környezetét, a hozzá kapcsolódó gazdasági és ipari tevékenység valamennyi szükséges egységét magában foglalja. Ez a lelet a legesélyesebb arra, hogy segítségével egykor élményszerűen mutassunk be egy középkori nagy alkotást, a mérnöki tervezéstől a befejezésig, a lábazatoktól és a padlók díszes burkolataitól a boltozatzáradékig és az oromzat díszéig, ezáltal segítséget nyújtsunk abban, hogy az egykori építészeti és spirituális rendszer működésének lényegét, a középkori szerzetesek életének üzenetét megérthessék.